Lapozgató

Andóné Nagy Katalin

tagiskola-vezető, Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium Kincskereső Tagiskolája

Kincskereső órák – kincset keresünk?

A Kincskereső Tagiskola több mint 30 éve biztonságos kereteket nyújtva támogatja a 6-13 éves gyerekek fejlődését, tanulási folyamatait. Az alapító, Winkler Márta, pedagógiai szemléletét képviselve, az új kihívásokat figyelembe véve intézményünk másik 4 iskolával együtt megalkotta és elfogadtatta a 2013-tól érvényben lévő „A szociális kompetenciák fejlesztésére épülő alternatív, alapfokú kerettanterv általános iskolai intézmények számára” elnevezésű egyedi tantervet. Így munkánkban, a kognitív fejlesztés mellett, hangsúlyozottan megjelennek az önismereti és önszabályozási kompetenciákat erősítő elemek. Pedagógiai eszköztárunk meghatározó összetevője, hogy a tanulóink egyéni felelősségére és a társakkal való együttműködésére építő munkaformákat alkalmazunk. Célkitűzéseink megvalósulását biztosítja az iskolai klímán, a pedagógusok tudatosságán túl – a 2004 óta „tantárgyként” megjelenő –, kincskereső óra is.

Kerényi Mari

igazgató, alapító, Zöld Kakas Líceum

Merre van észak?

Klein Sándor mesélte: Gyerekkoromban mindig azt hittem, hogy örökké csak észak felé megyek. Hiszen a mondóka úgy szól: előttem van észak, hátam mögött dél…

Később világosítottak fel, hogy egy nagyon lényeges dolgot hagytam ki a mondókából: azt, hogy HA. HA  előttem van észak, AKKOR van a hátam mögött dél….

Tulajdonképpen az a fontos, hogy használni tudjuk az iránytűnket.

Merre is van észak?

Ahhoz, hogy elősegítsük a másik ember személyiségének fejlődését, akkor azt is meg kell mondani, mit is tekintünk fejlett személyiségnek. A fejlett személyiségű ember felelősséget vállal tetteiért, nyitott az emberi kapcsolatokra, képes és kész az együttműködésre.

Ha valóban ezt szeretnénk, akkor ahhoz időt, eszközöket, technikákat kell rendelnünk. Akkor fontosabb a kapcsolatok építése, a felmerülő problémák, kirobbanó konfliktusok megoldása, mint néhány további évszám vagy képlet meg- s főleg „letanítása”.

A Zöld Kakas Líceum közössége már vagy húsz éve tanulja és gyakorolja a resztoratív eszközkészlet elemeit és ami ennél is fontosabb: törekvésünk, hogy ez a szemlélet hassa át hétköznapjainkat.  Erről, történeteinkről szól az előadás. Nehézségekről és örömökről, megakadásokról és katarzisokról, amelyeknek az igazán fontos, közös eleme: figyelni arra, merre van észak….

 

Bariné Kazai Zsuzsanna

Pozitív Fegyelmezés tréner

Pozitív fegyelmezés

Bariné Kazai Zsuzsanna, okleveles Pozitív Fegyelmezés tréner, a “Positive Discipline” Nemzetközi Szervezet tagja és Montessori óvodapedagógus vagyok. 2003-ban a nigériai Kaduna Nemzetközi Iskolában tanítottam. Az iskola által szervezett multidiszciplináris tanulmányok keretében, amit a New York State Buffalo Egyetem 2 professzora tartott, ismerkedtem meg a pozitív fegyelmezéssel. Először a Pozitív Fegyelmezés az iskolában című könyvvel találkoztam, melynek hatására elkezdtem a több éves utamat, hogy Pozitív Fegyelmezés tréner lehessek. Oktatóim között volt Dr. Jane Nelsen, a program alapító tagja. 2006-ban, Chicagóban letettem az utolsó vizsgámat, és ezzel

Positive Discipline Association hivatalos tagja lettem. Magyarországon egy kedves ismerősöm biztatására, 2008- ban kezdtem el ismertetni a Pozitív Fegyelmezés módszereit. Azóta segítségemmel, már több ezer szülő és pedagógus ismerkedett meg a pozitív fegyelmezéssel.

 

Lengyel Adrienn

Boldogságóra programmenedzser

A Boldogságóra program bemutatása

A Jobb Veled a Világ Alapítvány Boldogságóra programja a pozitív pszichológia kutatási eredményeire épített élménypedagógiai módszertan, melynek hatékonyságát az ELTE PPK is igazolta és amely mind a tanárok, mind a gyermekek lelki jóllétével foglalkozik, sőt a szülők bevonására is lehetőséget nyújt.

A program, melynek fővédnöke Prof. Dr. Bagdy Emőke, jó kiegészítője lehet az óvodai vagy iskolai munkának, hiszen közös cél, hogy a hagyományos tudásátadást és az életben szükséges személyes és szociális kompetenciák fejlesztését összhangba hozzuk.

A 2019-20-as tanévben már több mint 1300 óvoda és iskola csatlakozott a programhoz, így közel 7000 pedagógus vesz részt benne, ami 100.000 gyermeket érint.

 

Jármi Éva

adjunktus, ELTE Pszichológiai Intézet

Az ENABLE Program hatása a társas-érzelmi készségekre és a közösségekre

 

 

 

 

Téglásy Imre

közösségi terhesgondozó, bioetikus, az Alfa Szövetség alapítója

Méhében él a nemzet?! Teremtésbőségből vagy teremtéshiányból lesz-e „közös ihlet”?

Régóta és gyakran használjuk a nemzet (natio, szótöve a latin nascor,- nasci, natus sum – ’megszületni’) ) elnevezést, amelyet korábban megszemélyesített, szimbolikus, többnyire női alakhoz kötöttek. Pannonia vagy Hungaria néven olyan, tiszteletre méltó személy él(t) tudatunkban, aki ősidők óta éltető, tápláló, védelmező szereplő, termékenységistennő (volt) a magyarság hitvilágában. A perszonifikációnak ez a gyakorlata nem ismeretlen más népeknél sem. A hazájukat szerető oroszok azért nevezik Máty Rógyinának (Haza Anyácskának) nemzetük „őrszellemét”. A férfias istenképzetből (Teutanus) kialakult német hagyományban ezért kapott ugyanez a teremtő, védelmező erő Vaterland (apaország) elnevezést, vagy a mi nyelvünkben ezért él a pogány-keresztény Nagyboldogasszonyhoz kötődő anyaország ősi képzettársításokból gazdagon forrásozó megjelölése. József Attila szerint a „nemzet közös ihlet”, Illyés Gyula Petőfiről szóló könyvében pedig arról ir, hogy egy egész nemzet szüli meg nagyjait – amihez mi azt is hozzá tennénk, hogy a nagyokkal együtt hozza világra a kicsiket is. De vajon mit találunk meg mindebből ma, amikor a dzsender és dzsihad ordas eszméinek belső-külső támadásával a bennünket az éltető „közös ihlet”  is elalélni látszik?! Van-e napjaink eszmélkedő magyarjainak esélye arra, hogy helyreállítsuk azt a szellemi-fizikai túlélésünket szolgáló, biopolitikai bölcsességen nyugvó, közös ihletet, melynek további tagadása esetén aligha lesz esélyünk a megmaradásra. Másképpen: milyen esélyek és veszélyek mentén tudatosíthatóak a nem-nemzés-nemzetség-nemzet fogalomsor egymásból forrásozó jelentései, melyek egymást erősítve magyarságunk újjászületési feltételeit is tartalmazzák? Ha eddig volt múltja, lehet-e jövője annak a reastaurált gondolatnak, hogy méhében él a nemzet?

Ajánlott irodalom TÉGLÁSY Imre: Vázlatvonalak a magyarság termékenységtudatának történetéhez In: Boldogabb családokért és ifjúságért I. kötet. Alcím: A családi élet válsága és a demográfiai válság okainak elemzése. Szerk: Balásházy I., Major Gy., Farkas P.  383-416 oldal, L’Harmattan Kiadó, 2018., illetve SZATMÁRI Örs: Több mint vér. A magzatvesztés társadalomtörténetéből. Anya-Ország c. könyvsorozat 5. kötet. Szerk.: Téglásy Imre, kiadó az Alfa Szövetség, 2002., TÉGLÁSY IMRE: Anthropophagia vagy anthropophilia? A modern kori kannibalizmus tüneteiről és okairól, In: Boldogabb családokért és ifjúságért II. kötet. Alcím: A családi élet válsága és a demográfiai válság okainak elemzése. Szerk: Balásházy I., Major Gy., Farkas P., L’Harmattan Kiadó, 2019 (megjelenőben)